Ján Princzkel

Rieger testvérek · opus 763 · 1899

Sarlós Boldogasszony-templom, Etyek

Egymanuálos, tízregiszteres orgona, amelyet a Rieger testvérek építettek 1899-ben, 763-as opusként. Szerepel a listámon, de még nem vettem fel.

Ezt a szöveget mesterséges intelligencia írta gondosan összegyűjtött jegyzetek alapján, ezért hibákat tartalmazhat. Az angol változatból mesterséges intelligencia fordította: angol eredeti. Javításokat szívesen fogadok

A templom a Google Térképen (új lapon nyílik meg)

A templom

Etyek katolikus temploma a Sarlós Boldogasszony-templom.

  • Etyek középkori temploma a 14. század közepén épült. 1717-ben Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.
  • A 18. század végén sváb telepesek érkeztek a faluba, és a mintegy 200 hívőt befogadó régi templom szűknek bizonyult.
  • A mai templom 1814–1816-ban épült egy mesterségesen feltöltött dombon, Rieder József székesfehérvári építőmester tervei szerint. 1816. október 6-án megáldották, majd a székesfehérvári püspök szentelte fel.
  • A neobarokk templom 34 méter hosszú és 14 méter széles, tornya 43 méter magas.
  • A templomot 1934-ben, az 1980-as években és a 2011. januári földrengés után renoválták.

Az orgona

Solymosi Ferenc Rieger-opuszjegyzéke szerint a Rieger testvérek (Gebrüder Rieger) 1899-ben építették ezt az orgonát, 763-as opusként, mechanikus játék- és regisztertraktúrával és kúpládákkal. A játszóasztalon lévő „Opus 763” tábla egyezik vele. Az orgonát 1899 óta nem alakították át.

Építette
Rieger testvérek
Opus
763
Épült
1899
Manuálok
1, pedállal
Regiszterek
10: 8 a manuálon, 2 a pedálon
Traktúra
Mechanikus
Felvétel
Még nincs felvéve

Regiszterek és játszási segédeszközök

Az etyeki orgonának pontosan ugyanazok a regiszterei és játszási segédeszközei, mint a móri kis katolikus templom Rieger-orgonájának (opus 796, 1900), ahogyan Dékány András a mechanikus Rieger-orgonákról írt tanulmányában közli. Az összevetést 2026. október 28-án végeztem. A móri orgona egy évvel az etyeki után épült, 33 opusszámmal később.

Regiszter
Manuál C–f³, 54 hang
Bourdon 16'
Principál 8'
Födött 8' (Gedackt)
Gamba 8'
Salicionál 8'
Octava 4'
Dolce 4'
Mixtúra 3 sz. 2 2/3'
Pedál C–d¹, 27 hang
Szubbaß 16'
Oktávbaß 8'
Kopula
Pedál-coppel, manuálról a pedálra.
Kombinációk
Mezzo-forte és Forte. Még nem tudom, mely regisztereket kapcsolják.
Egyéb
Crescendo u. decrescendo. Még nem tudom, mit vezérel.

A nevek a móri orgonára közölt alakjukban szerepelnek. Az etyeki játszóasztalról készült fotóm túl homályos ahhoz, hogy minden feliratot betűről betűre el lehessen olvasni.

Dékány szerint a Mixtúra háromsoros: a C hangon 2 2/3', 2' és 1 1/3', a c³ hangtól 4', 2 2/3' és 2'.

Hogy egyes regiszterek közös sípokat használnak-e, még nem tudom. A Rieger gyakran épített kombinált regisztereket (transzmissziókat), amelyeknél egy sípsor két, egymástól oktávnyira szóló regiszterként szolgál, és Dékány szerint a leggyakoribb párok éppen ennek a diszpozíciónak a párjai: Principál 8' és Octava 4', Födött 8' és Bourdon 16', Salicionál 8' és Dolce 4', Szubbaß 16' és Oktávbaß 8'. Táblázata a móri orgonánál egyetlen regisztert sem jelöl kombináltnak, de azt az orgonát nem maga vizsgálta meg. Kolárovóban (Gútán), amelynek 1896-os Rieger-orgonáján pontosan ez a tíz regiszter van, a szlovák orgonakatalógus felmérése a két 4' regisztert, a Bourdon 16' regisztert és a pedál 8' regiszterét transzmissziónak találta. A Rieger kombinált Bourdonja csak a billentyűzet második C-jétől szól, ezért elsőként a Bourdon 16' legmélyebb oktávját érdemes megnézni.

Amit a játszóasztal fotója mutat

Az etyeki orgona játszóasztala: egy manuál, egyetlen sorban tíz kerek regiszterhúzó, az Opus 763 tábla és négy lábkapcsoló a billentyűzet alatt (nagyobb fotó)
Az etyeki orgona játszóasztala.
  • Egy manuál és egyetlen sorban tíz regiszterhúzó. Az utolsón „Mixtura” olvasható.
  • Egy „Opus 763” tábla, amely egyezik az opuszjegyzékkel.
  • Négy lábkapcsoló a billentyűzet alatt, rajtuk „Pedal koppel”, „Mezzo forte”, „Crescendo decrescendo” és „Forte” felirat (az ékezetek és a kötőjelek nem olvashatók). Ezek egyeznek a móri jegyzékben szereplő játszási segédeszközökkel.

Azonos vagy hasonló diszpozíciójú orgonák

A Rieger ezt a tízregiszteres orgonát többször is megépítette. Móron és Kolárovóban (Gútán) pontosan ugyanezek a regiszterek szólnak, a csanyteleki és a boldogi orgona csak kevéssel tér el. Magam csak a móri diszpozíciót vetettem össze az etyekivel; a többi adat Dékány tanulmányából és a szlovák orgonakatalógusból származik. A saját listámon szereplő szentpéteri orgona kétmanuálos rokon: megvan benne ez a tíz regiszter, mellettük egy Csucsfuvola 8' és egy Cello 8', és az Octava 4', a Dolce 4' meg a Bourdon 16' ugyanúgy transzmisszió.

Amit még ki kell derítenem

  • A tíz regiszterfelirat, az orgonaépítő névtáblája és a négy lábkapcsoló pontos etyeki írásmódja.
  • Mit vezérel a „Crescendo u. decrescendo”, és mely regisztereket kapcsolja a „Mezzo-forte” és a „Forte”.
  • Használnak-e egyes regiszterek közös sípsort.

Források